Uj Út -Világvándor Az Uj Út, zsidó kritikai és irodalmi szemle, 1931-1939 között jelent meg Márkus Aladár szerkesztésében Budapesten. A havilap 1936 júliusától Világvándor néven jelentkezett, változatlanul Márkus szerkesztésében, akinek munkáját, felesége Márkusné Beer Erzsébet felelős szerkesztőként segítette. A folyóirat kezdetektől hangsúlyozta függetlenségét és a cionista eszmékhez való kötődését, a Zsidó Állam megteremtésének híve volt. Egyik fontos céljának tekintette, hogy a határon túli magyar zsidó közösségeket tájékoztassa a magyarországi eseményekről, és mindezt fordítva is megtegye. Éppen ezért a lapot terjesztették a határon túl és Palesztinában is. Az Uj Út és később a Világvándor meggyőződésesen asszimiláció ellenes volt, így hevesen támadták például az Egyenlőség folyóirat asszimilálódásra bíztató nézetét is. A harmincas évek politikájával foglalkozó cikkek mellett közöltek szépirodalmi, a zsidóság történelmével, hagyományaival foglalkozókat, valamint Palesztináról is olvashatunk rövid híradásokat, találunk fényképeket. A terjedő, erősödő antiszemitizmussal szemben is szót emelnek, a zsidóellenes rendelkezéssorozatok következményére a megoldást a cionizmusban, a Palesztinában létrehozott új Zsidó Otthon megteremtésében látták. A Világvándor az első és második zsidótörvény elfogadása kapcsán is számtalanszor próbálta felhívni a neológ zsidóság figyelmét a közelgő veszélyre, egészen 1939 júliusi, utolsó megjelenéséig.